Öntsünk tiszta vizet a pohárba: napelem vagy napkollektor?

Gyakran találkozhatunk a napelem és a napkollektor kifejezésekkel a sajtóban, rádióban és televízió műsorokban. Szinte mindenki hallotta már ezeket a szavakat, mindenkinek van egy elképzelése mi is lehet ez, viszont a kép koránt sem teljes, mert sajnos nagyon gyakori, hogy a sajtóban is tévesen használják a kifejezéseket, felcserélve azokat. Emiatt gyakoriak a félreértések és fogalomzavarok, amikor lakossági, megújuló energiát hasznosító berendezésekről beszélünk.

Röviden: a napkollektor melegvizet állít elő, míg a napelem villamos energiát.

A napkollektor sokak számára könnyebben kezelhető és egyszerűbb a működési elvét megismerni, hiszen azt mindenki tudja, hogy ha valamit kirakunk a napra fel fog melegedni. Kezdetleges napkollektorok szinte minden balatoni nyaraló udvarán találhatók, hiszen ki ne emlékezne a feketére festett hordóra amit vízzel feltöltve forró zuhanyt vehettünk akár egy fátyolfelhős napon is.

Napkollektor

A napkollektor pontosan így működik, a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a benne lévő folyadékot, amit egy hőcserélőn keresztül egy puffer tartályban tárolunk. Ezek a tartályok minimum 200 literesek, de akár 2000 liter is lehet a napkollektor rendszer méretétől függően.

A tartály fala hőszigetelővel van kitöltve így, hosszú ideig tárolni tudja a nap által felmelegített vizet. Ezt a vizet használhatjuk fűtés rásegítésre, a padlófűtésünkben vagy akár radiátoros rendszerben is, így energiát spórolhatunk meg, mert a gázkazánnak nem 20 fokos, hanem jóval melegebb akár 60 fokos vizet kell tovább melegíteni vagy csak szinten tartani.

Napkollektorokból is több típus létezik, a két legelterjedtebb a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor. A vákuum csöves kollektorok között is vannak technológiai eltérések, a négy legfőbb csoport a heatpipe azaz hőcsöves napkollektor, az U- csöves napkollektor, amire sokszor hivatkoznak tükrös napkollektorként is, és létezik még a direkt átfolyású napkollektor, viszont ezt hazai időjárási körülmények között nem javasolt telepíteni. A negyedik típus sík abszorber lemezes napkollektorok. Működése egy picivel egyszerűbb, mint a vákuumcsöves kollektoroké. A sík kollektorban két, vékony, abszorber szőnyegnek nevezett sötét színű lemez van, amik között apró csatornákban áramlik a szolár folyadék, és átveszi a hőt.
A napelem teljesen más elven működő eszköz. A nap fényenergiáját alakítja át egyenárammá, az úgynevezett fotovoltaikus hatás során. A napelem számára a legideálisabb körülmény, ha az idő hűvös viszont tiszta az ég így direkt napsütést kaphat. Magas hőmérsékleten ugyanis a napelem cellák túlmelegednek és veszítenek névleges teljesítményükből. Különösen igaz ez a leggyakoribb napelem típusokra a polikristályos és monokristályos napelemekre.

Ez a tulajdonsága a fő alkotó elem a szilícium tulajdonságai miatt van így, a legjobb megoldást eddig a vékonyrétegű napelemek jelentik, melyeknek kevésbé esik a teljesítményük magas hőmérséklet esetén, viszont a hátrányuk, hogy nagyobb felületre van szükségük és nehezebb telepíteni őket. A napelemeket a mai napig nagyon modern technológiának tekintjük pedig már az 1950-es években gyártottak napelemeket és nagyon fontos szerepet játszanak a civilizáció fejlődésében. Az űrprogramok például nem jöhettek volna létre napelemek nélkül. Visszatérve a földre a lakossági napelem rendszerek, nagyon megbízható és üzembiztos berendezések nagyon minimális meghibásodási lehetőséggel. A napelemeket akárcsak a napkollektorokat a legtöbbször a tetőn helyezzük el, ahonnan a vezetékeket összegyűjtve az inverterbe csatlakoznak, ez a berendezés alakítja a napelemek által termelt egyenáramot, váltóárammá. Amit már az összes elektromos berendezésünk működtetésére használni tudunk.

Soros napelemek rendszerben

Az első információk alapján a napelemek sokaknak bonyolult és ismeretlen technológiaként hatnak, pedig a napkollektor rendszerek sokkal komplexebbek és ez által több meghibásodási lehetőséget is hordoznak magukban, jelentősen több karbantartást igényelnek, beruházási költségük pedig már szinte semmivel sem alacsonyabb, mint a napelem rendszereké. Elég ha azt vesszük figyelembe, hogy a napkollektor esetében az egész házon át kell vezetni a csöveket amíg a napelem rendszernek elegendő egy vezeték ami a legtöbb esetben nem is kell hogy bekerüljön a házba, vagy akár az egész rendszer a tetőtérben maradhat elzárva.

Ajánlatkérés 1065 Budapest, Révay utca 10. info@profiszolar.hu +36 70 778 24 46